Szex-krízis-pasi

Karácsonykor azonban hiába írtam be a keresôbe a szingli, meg a nyaralás szavakat. Egyetlen elfogadható találatom sem volt. Ahogy mentem sorba, viszont egészen érdekesnek tûnt a harmadik lehetôség: „Kattints – kezdôdhet a szerelem!” Egyértelmû volt, hogy egy társkeresô oldalra bukkantam. Na, testvéreim, ez volt az a pillanat, amikor LeiLa Andersson egy vadnyugati marhagulyás és egy fáradt kisfiú társaságában elindult, hogy szerencsét próbáljon az internetes partnerkeresés sivatagjában. Az elso´´ randi Hát jó. Kivételesen akkor legyünk egészen ôszinték magunkhoz. Elképzelhetô, hogy már elmúlt az az idô, amikor ha nem is az összes, de igencsak szép számú csinos csajt megkaphattam. Azon a helyen, ahol egykoron nagy gonddal kigyúrt testemen a hasizom hat szemrevaló dombocskája domborodott, mostanra már egy visszataszító duzzanat alakult ki. Borotválkozás után rosszkedvûen bámultam magamat a fürdôszoba tükrében. A mellizmomnak is nyoma veszett. A két acélkemény tárcsa helyére apró kis párnácskák kerültek, amelyeknek már csupán csekély erôfeszítést kell megtenniük annak érdekében, hogy kényelmesen kitölthessék az A-kosaras melltartót. A karom még egészen tisztességesnek látszik, azonban amikor a bal kezemmel habozva megszorítom a jobb karom izmait, akkor nyilvánvalóvá válik, a keserû igazság: a bicepszem és a tricepszem már régen lelépett. A fürdôszobamérleg képmutató módon úgy tesz, mintha semmi baj sem lenne. Figyelembe véve, hogy 1,98 méter magas vagyok, így a 98 kilós testsúlyom az elsô pillanatban még nem is tûnik túl soknak, ám egykori élsportolóként nagyon is tisztában Szex-krizis-pasi H 320 press.indd 14 9/26/13 1:34 PM 15 vagyok a kegyetlen valósággal. Nem csupán nyolc kilóval haladtam meg a versenysúlyomat, ám figyelembe véve a gyáva módon elszökött izomtömeget, kénytelen vagyok abból kiindulni, hogy lazán tizenkét kilónyi felesleges zsírt cipelek magammal. – Hát ez a nagy helyzet, öreg! – vontam le a végsô következtetést a tükörképem elôtt, és savanyú pillantást vetettem az elôttem tátongó, feneketlennek tûnô mélységre. Tíz év házasság, megszámlálhatatlanul sok tizenkét órás munkanap, és a Laura iránt érzett reménytelen, csôdöt mondott szerelmem után szingli lett belôlem. Fogalmam sincs, hogy mit is kellene tennem. Áttekintve azt, hogy mi várhat rám a jövôben, csupán egyetlen dolog tûnt biztosnak. Az, hogy valószínûleg halálom napjáig gyerektartást kell majd fizetnem. – Ne nyavalyogj! – förmedt rám a Cowboy. – Ma este már randizni fogsz! A téli szabadság hosszú, magányos hetét azzal töltöttem, hogy két digitális húspiac útvesztôiben tévelyegjek. Csupán szilveszterkor engedélyeztem kimaradást magamnak. Az egyik barátomnál szervezett partiról azonban kiderült, hogy csakis házaspárokat hívtak meg rá. A gyerekek fent aludtak a tetôtérben, miközben a falkába verôdô nôk megpróbáltak rájönni, hogy már megint mit követett el ez a szemétláda LeiLa? Mi kényszeríthette szegény Elkét arra, hogy egyik pillanatról a másikra elhagyja? Fél tizenkettôkor elemeltem egy üveg vörösbort, és a kétségbeejtô összejövetelrôl megszökve elindultam hazafelé a mély hóban. Az újesztendô az utcán ért, miközben megpróbáltam életben maradni a zabolátlan petárdák és a tûzijáték rossz társaságba keveredett rakétái között. Éjfél után húsz perccel már újra a számítógép elôtt ültem, és szingli bigék fényképét bámultam. Karácsony óta digitális zöldfülûként céltalanul bolyongtam az áttekinthetetlen, különös világban. Figyeljetek, gyerekek! Fogadjátok ám meg a tanácsot! Mielôtt a nyomdokaimban elindulva Szex-krizis-pasi H 320 press.indd 15 9/26/13 1:34 PM 16 www.triviumkiado.hu fejest ugranátok az internetes társkeresésbe, elôször kérjétek olyan valaki segítségét, aki jól ismeri az ilyesmit! Maréknyi, alapvetô tudással felvértezve nem csupán azt kerülhetitek el, hogy a dühtôl felrobbanjon a fejetek, de még azt is megússzátok, hogy a számítógépetek vagy a laptopotok elkerülhetetlennek tûnô módon járulékos károkat szenvedjen. Több napba is beletellett, mire rájöttem arra, hogy az internetes húspiacokon látható, csinos, nôi profilok hatvan százaléka mögött olyan tökfilkók lapulnak, akik vagy az e-mail címemet, vagy a banki adataimat akarják megtudni, esetleg azt szeretnék, hogy megnézzem a kurvákat kínáló oldalukat. A magán e-mail postaládám nem is élte túl a megpróbáltatást. Miután néhány, igencsak csinos csajszinak megadtam az elektronikus címemet, a postafiókom napról napra megtelt ribancok hirdetéseivel, Viagra-reklámmal, vagy az olyan célratörôen megfogalmazott ajánlatokkal, melyek azt ígérték, hogy azonnal megnövelhetem a farkam méretét. A rám zúduló szemétbôl csupán néha bukkantak elô az olyan ígéretes nevekrôl elküldött levelek, mint amilyen a „natasha21” vagy a „Sweet-swetlana_19” volt. A mellékelt, fa szállításra alkalmas fényképeken szereplô hölgyeket házasságkötés céljából, kétezer dollár átutalása után azonnal magamhoz rendelhettem volna. Amikor azonban szerettem volna az egyik csajt alaposabban is megnézni magamnak, egybôl vírusos lett a számítógépem. Kénytelen voltam újraformázni a merevlemezemet, és utána rákerestem arra, hogy mit illik tudni a nagy Oroszországból rendelhetô importfeleségekrôl. Egy közéleti hetilap elkeserítô dolgokról számolt be. Megtudtam, hogy egy pasi több hónap leforgása alatt összesen tízezer dollárt költött anélkül, hogy akár csak egyetlenegy orosz kurvát is puskavégre kaphatott volna. – Micsoda seggfej! – gondoltam. – Hát még nálam is sötétebb. Ezzel egyidejûleg azonban nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ebben a pillanatban még a legnagyobb jóindulattal is csupán szeSzex-krizis-pasi H 320 press.indd 16 9/26/13 1:34 PM 17 rencsétlen flótásnak tekinthetném magamat. Csak hát mindig is elképesztôen kíváncsi fickó voltam, és mégis mi a fenét tehetne az ember fia, ha a képernyôn vad táncot lejtenek a legcsinosabb, félmeztelen macák, és a levelük szövegében ráadásul még arra is felhívják a figyelmemet, hogy a csatolt fényképeket átnézve még nagyobb gyönyörûség vár rám. Az elárasztott postaládámat úgy hagytam sorsára, mintha egy süllyedô hajó lett volna. Egy másik szolgáltatónál kerestem menedéket. Eltekintve ezektôl, a kezdôkre annyira jellemzô hibáktól, kénytelen voltam még valamit megállapítani: az internetes társkeresés kutyamód nehéz dolog! Mielôtt a szép hölgyek vonakodva tudomást vettek volna félénk felhívásaimról, legalább hat alkalommal kellett átalakítanom a profilomat. Most már bárki elolvashatja egy mûvelt és felettébb sikeres férfiember szerényen ironikus és tartózkodóan tréfás, egyben pedig sármos bemutatkozását. A szinglik versenyében ezzel a profillal alighanem díjak tucatjait zsebelhetném be. Ami nem véletlen! Mégiscsak tanult szakmám a reklámkészítés! A csatolandó fénykép kiválasztása különösen kemény diónak bizonyult. Miután az egyik nagy társkeresô oldal katalógusát átlapozva egybôl felfedeztem nem kevesebb mint két csajt az ügynökségünk képeit feldolgozó grafikai osztályról, máris tudtam, hogy a titkolózás köpenyébe kell burkolóznom, ha nem akarom, hogy rajtam röhögjön az összes munkatársam. Elôször napszemüveggel próbálkoztam. Az ormótlan darab azonban eltakarta a szemem melletti huncut ráncocskákat, és a képrôl mintha csupán egy túlságosan is magas homlokú, beképzelt seggfej nézett volna vissza rám. Az oldalról vagy ferdén, hátulról készített fényképek semmit sem értek. Ormótlan viking ormányomat már három méter távolságból is fel lehetett ismerni. Ezenkívül pedig egyszerûn nem is tudtam volna elképzelni azt, hogy ebbôl a kifacsart perspektívából megörökítve különösebSzex-krizis-pasi H 320 press.indd 17 9/26/13 1:34 PM 18 ben vonzónak tûnhettem volna a nôk szemében. Komoly kísérletezésbe kezdtem a fürdôszobai tükör elôtt. Egy sámlira felállva úgy helyezkedtem el, hogy a tükör felsô része közvetlenül a szemöldököm fölött levágja a fejem legtetejét, és a magasba emelt mobiltelefon eltakarja az orromat és az arcom jelentôs részét. A huncut ráncocskák nagyon is jól látszottak. Nekiugrottam Photoshoppal a képnek, és utána már valósággal sugárzott a szemem. Olyan színt választottam, ahogy a Balti-tenger mélykék vize is ragyog, amikor a sziklaszirtek között átjárja a nap fénye. A képet bámulva merengeni kezdtem. Vajon kire emlékeztet ez a megdöbbentôen vonzó alak? Nem jöttem rá, viszont erôsen reméltem, hogy újdonsült külsômmel a régi idôk egyik hollywoodi sztárjára hasonlítok. Ennyi már csak elég lesz! Persze, nem számítottam a társkeresô oldal éber adminisztrátorára. A fickó azzal vádolt meg, hogy a képet az internetrôl nyúltam le. Nem volt hajlandó beélesíteni a profilomat, hanem azt írta, hogy mindenkinek önmagát kell adnia, ha ezen a játszótéren fel akar ülni a libikókára. Meglehetôsen ingerült válaszomban felhívtam a figyelmét arra, hogy inkább az oroszországi ribancok levélszemétjével törôdjön. Felfortyanásom ahhoz vezetett, hogy törölték a profilomat, mielôtt arra egyetlen, valódi nô is rácuppanhatott volna. Így hát továbbálltam néhány házzal. Nézze meg az ember! A következô társkeresô oldalon gond nélkül feltölthettem a fényképeimet, és azonnal fejest ugorhattam a medencébe. Nem fukarkodtam magammal, hanem a felgyülemlô sármomat jó minôségû locsolókannaként széles ívben rázúdítottam mindazokra a 25– 30 éves, csinos lányokra és asszonyokra, akik ötven kilométeres távolságon belül laktak. Felettébb tetszett az ügyes kis keresôgép. Még azt is beállíthattam rajta, hogy magas vagy alacsony, szôke vagy barna, fôiskolai végzettségû vagy éppen gyerektelen nôket akarok megdugni. Mivel azonban született demokrata vagyok, Szex-krizis-pasi H 320 press.indd 18 9/26/13 1:34 PM 19 ezért tartózkodtam bármilyen fajta kirekesztéstôl. Nehogy már bárkit is megkülönböztetés érjen a hajszíne miatt, ha az illetô csinos, és feltétlenül az ágyamba akar bújni. Az elsô új ismerôsömet Christianénak hívták. Az egykori fotómodell csupán 29 éves volt. Az elvált, szôke nô rohadt jól nézett ki. Volt egy kisfia, ami amúgy egészen jól passzolt az én két gyerekemhez. Christiane nagyjából 72 órája egészen mulatságos leveleket küldözgetett. Vettem egy doboz óvszert, lefoglaltattam a mozijegyet, ezenfelül pedig gondoskodtam arról, hogy Hamburg egyik méregdrága éttermében asztal várjon minket. Ezen a helyen csupán akkor szoktam étkezni, ha a cég fizeti a számlát. Mielôtt azonban elkezdôdött volna az esti program, bemelegítésül egy kedves kis bárban találkoztunk. Azt mondjuk nem tudtam, hogy mit is vegyek fel. Öltönyt? Valamilyen lezser, de márkás öltözéket, amelyik az értô szemnek egybôl elárulja, hogy kikapcsolódásra váró, nagyvilági alakkal van dolga? Vagy inkább farmert és edzôcipôt? Egészen egyszerûen nem tudtam, hogy mi volna a helyes ebben a helyzetben. Ez rohadtul nagy hátrány ezen a nagyon is különös, internetes, kommunikációs fórumon. Hiszen egy fényképpel levelezek! Esélyem sem volt arra, hogy meghalljam új ismerôsöm hangját, beszívjam a parfümje illatát, vagy csodálattól eltelve bámuljam, ahogy ráharap az alsó ajkára, vagy amint hátrasimítja szôke fürtjeit. Ehelyett különös áhítattal bámultam a képernyô aprócska fénypontjait, és megpróbáltam bebeszélni magamnak, hogy egy hús-vér nôvel flörtölök. Úgy döntöttem, hogy farmert és bôrdzsekit veszek fel. Az a méregdrága halvendéglô már önmagában is lenyûgözi a csajt. Este nyolc elôtt öt perccel izgatottan vártam elsô internetes